queens of my heart

SZÜKSÉGEM VAN RÁD

Részlet a lapomból:

"Amikor sikerült beügyeskednem a kulcsot a zárba, hogy végre felmehessek azokon az átkozott lépcsőkön, és bedőlhessek az ágyamba, hogy aztán délutánig mormoljak, mint egy óvodás - hosszú tincsekbe ütköztem, és majdnem feldöntöttem egy törékeny kis testet. Utána kaptam, a karját szorítottam, és azután sem engedtem el, hogy sikerült visszanyernie az egyensúlyát. Én barom helyette az állát megcsippentve emeltem fel a fejét, és már készültem, hogy leordítom, amiért az incidens közben sikerült agyon taposnia a lábaimat, és még csak bocsánatot sem kért emiatt. Ehelyett csak kissé szétnyílt ajkakkal bámultam rá, mint egy utolsó idióta, aztán még mosolyra is húztam őket, amikor pír öntötte el az arcát. Meg sem próbáltam takargatni, hogy a tekintetemen többször végig jár a testén, a nyuszis kis rózsaszín pizsamán, amiben feszít -
- Mit keresel itt? - a ki vagy te talán pontosabb kérdés lett volna, és talán ha nem szegeződik ekkora él a hangomba a kérdésem nem hatott volna annyira fenyegetően mint az egyébként tette. Éreztem, ahogy összerezzen a kérdésre. Ekkor végre elengedtem, hogy becsukhassam magam mögött az ajtót - Tudod mit? Nem érdekel - legyintettem, mielőtt válaszolhatott volna, és azzal a lendülettel a bejáratnál hagytam. A szobaajtót nyitva hallottam a húgom hangját, ahogy nyugtatni próbálja - az ő szavaival élve: halálra rémült."

Hónapokkal ezelőtt történt. Karácsony környékén. Azelőtt még sosem láttalak, attól kezdve a húgom viszont egyfolytában hazacipelt téged, mintha csak egy aranyos kis dísz lennél a táskáján. Folyton ott vagy a lábam alatt. Csoda, ha egy idő után már inkább magam alatt akartalak tudni? Az, hogy ellenkezel az egészet csak még vonzóbbá teszi. Francba, hiszen a péntek estéimet is inkább otthon töltöm, hogy lámpaoltás után kicsalogassalak a szobából. Át, egyenesen az enyémbe. 
_______________________________________________

Szia! A pofihoz, és névhez kicsikét ragaszkodom, de ha megjelensz és más az elképzelésed, nem foglak elzavarni, megígérem! A kor adott, a háttered alakíthatod kedved szerint. Annyit szeretnék kérni, hogy a fejemben élő visszafogott, törékeny, de mégis nagyszájú lány maradjon meg benne. Siess, várlak nagyon!  

SZÜKSÉGEM VAN RÁD

Mit mondhatnék? Anya szerint, mikor megtudtam, hogy létezel, minden este mesét mondtam amíg a pocakban laktál. Aztán elméletileg nem mozdultam a szobádból, mikor megszülettél, és azt mondtam mindenkinek, hogy az én húgomat soha sem bánthatja majd senki, mert meg fogom védeni. Védelek is, csak már távolabbról, a szobád közelébe pedig már egyáltalán nem azért merészkedem, hogy mesét olvassak neked - addig élek, míg neked erről fogalmad sincs.

Anyánk háztartásbeli, imádja - ha hihetünk a meséknek, amikor apa belevágott a cégébe megígérte neki, hogy soha többé nem kell dolgoznia. Elég jól bejött, igaz? Annyira, hogy nekünk sem kellene dolgoznunk - neked, nem kellene hiszen én minden vacsora alkalmával végighallgatom, az egyszer majd amikor átadom a székem mesét.
_______________________________________________

Szia! A pofi csak ötlet, mint látod a vezetéknéven , és koron kívül mindent kényed kedved szerint alakíthatsz! Téged is nagyon várlak!  

SZÜKSÉGEM VAN RÁD

Részlet a lapomból:

"Egyébként, csak hogy értsd a továbbiakat, különösképpen a hűség nem az én asztalom, de kit is érdekelnek ilyen apró cseprő dolgok, ha tudod, hogy hány nulla is van a  bankszámlámon. Meg persze, ha van róla sejtésed apámén mennyi van. Könnyű tőle eltekinteni, gondolom én, de a menyasszonyom erről ezerszer többet tudna mesélni - le sem tagadom, titkolni sem próbálom ő mégsem tágít. Talán azt tervezgeti, hogyan szúr hason, aztán mellkason, és vágja le a golyóimat, hogy nyakláncként hordhassa őket, de ez már mellékes, nem igaz? Mert túlzottan kényelmes ember vagyok. A kapcsolatunk miatt van kit vinni a vacsorákra, és senki nem húzogatja a fülem, hogy mikor szerzek már egy normális lányt. Mert nesze, itt van, bár szerintem totál kattant. "

Amikor először megláttalak, két évvel ezelőtt, az egyik egyetemi buli alkalmával, képes lettem volna érted bármire. Úgyhogy ne hidd, hogy sosem szerettelek! Valahol talán még pattog egy kis szikra, de őszintén? Elkényelmesedtünk. Én legalábbis biztosan megtettem, és hidd el, nem vagyok rá büszke, hogy amikor csak esélyem van rá bizonyítékot szolgáltatok arra, hogy a férfiak hűtlen disznók.
_______________________________________________

Szia! A pofi csak ötletelés, a név szabadon választható a múlttal és jelennel együtt. A kapcsolatuk nem túl rózsás, és terveim közt szerepel, hogy végleg szétrebbennek. Ennek ellenére előtte még sokszor szeretnék vele konfrontálódni, szóval téged is nagyon várlak!